Történet

A Balatonfűzfői Római Katolikus Egyházközség története

Fűzfő-Fürdőtelepen már élénk hitélet volt, amikor 1929. aug. 16-án, Dr. Rott Nándor megyéspüspök úr jelenlétében megalakult az Oltáregyesület. Szentmiséket a kaszinó helyiségben tartottak, de már 1930-ban felépült az iskola, amelyben egy szentélynek beillő színpadot építettek, ahol az oltárt is elhelyezték, amelyet Kárpáti Géza iskolaigazgató készített, akiről köztudomású volt, hogy ezermester. 1930-ban megalakult a képviselő-testület, amely az Oltáregyesülettel karöltve, főként Forster Gyuláné buzgólkodására 1932-1934-ben megkezdte a fürdőtelepi Jézus Szíve templom építését.

Mámai templomrom

Mámai templomrom

A templomot a már Szent István, Szent László és Kálmán király idejében létező és a XVIII. században elpusztult Máma község tatárjárás után épült Szt. László-templomának romja előtt építették föl. Ekkor még Fűzfő-Fürdőtelep a Vörösberényi plébánia filiája volt. 1935-ben a Fűzfőgyártelepi plébánia megalapítása után ennek filiája lett. Fűzfőgyártelepi plébánia első lelkésze-plébánosa dr. Androsits István, aki óriási erőbedobással, fáradhatatlan ügybuzgósággal fogott a fűzfőgyártelepi plébánia megszervezéséhez. Balatonfűzfőn – Fűzfőfürdő területén – rendkívül eredményesen dolgozó Oltáregyesületet talált, amelynek elnöknője Forster Gyuláné, Forster Gyula földművelési államtitkár felesége szívügyének tekintette a Jézus Szíve-templom felépítését.

Ebben a képviselő-testület teljes mértékben támogatta, amelynek elnöke Forster Zoltán főispán, tagjai Merk Albert, aki templomatya, Uher Károly, dr. Jalsovszky Jenő stb. voltak. A templomépítésben tevékenyen részt vettek a gyári munkások is. 1929-ben megépült a Papírgyár, majd a Nitrokémia. Színdarabokat rendeztek, és ezek bevételét a templomépítésre fordították. Uher Károlyné Budapesten rendezett előadást a templomépítésre. Dr. Jalsovszky Jenő a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnál mint osztályvezető-helyettes tiport ki segélyeket. Dr. Rott Nándor püspök úr a tetőzet gerendáit, a rátóti prépost az eplényi kőbányából a köveket ajándékozta, melyet csodálatos szakértelemmel dolgoztak ki az építők Takács János építészmérnök tervei alapján. Vándor Ferenc is dolgozott az építkezésen.

a mai Jézus Szíve Plébánia, Balatonfűzfőn

a mai Jézus Szíve Plébánia, Balatonfűzfőn

Forsterné 1936-ban bölcsődét szervezett Bíróné segítségével. A szülő anyák részére kelengyekölcsönzést szervezett.
1936. augusztus hó 20-án, Szent István ünnepén Dr. Rott Nándor püspök úr konszekrálja (felszenteli) a Jézus Szíve-templomot. 1937-ben kölcsönt vettek fel az árvaszéktől. Forsterné templomablakokat, harmóniumot és a többi templomfelszereléseket szerezte be. 1942/1943. A balatonfűzfői plébániát Fűzfő-fürdőtelep lelkészség néven dr. Czapik Gyula megyéspüspök úr 1942. év június hó 27-én 2891/1942. sz. alatt alapította. A temetések Vörösberényben folytak továbbra is.

Az első fűzfő-fürdőtelepi lelkész Miseta György volt, a nevezett püspöki alapító leirat szerint. Mivel plébánialakás nem volt, ezért ideiglenesen Bíró Sándor szabómesternél kapott albérleti lakást és ellátást. A lelkész igyekezett plébániát építeni, sőt valamilyen lakást vásárolni, de eredménytelenül. Ebben megakadályozta az idő rövidsége, hiszen alig 16 hónapig volt csak lelkésze Balatonfűzfőnek.

Szent Imre szobor Balatonfűzfőn

Török Lajos atya 1943. november 25-én érkezett Balatonfűzfőre. Plébániaépület nem lévén a stranddal szemben épült Petróczi-villában bérelt lakást. Október utolsó vasárnapján, Krisztus Király ünnepén volt bemutatkozó szentmiséje, amelyen köszöntötte a balatonfűzfői híveit, kérve őket, hogy amint szeretettel és bizalommal jött közéjük, ők is úgy fogadják. 1944. A plébánia, ekkor még helyi lelkészség lévén, a fejlődésben stagnált. Húsvéti szentgyónás- és áldozásban nem csak a helybeli hívek részesültek, hanem katona híveink is.

Az Oltáregyesület továbbra is lankadatlanul működött. Szívgárdába is eljártak a gyermekek. Polgári Kör is működött, amely elnökének Török atyát választották meg. 1945. Az év elején óriási páncélos erőket vontak össze a németek – Balatonfűzfőn is. Februárban Simontornyáig nyomták vissza a szovjeteket, de alig 2 hónapon belül hanyatt-homlok menekültek vissza a németek s velük együtt a magyar seregrészek. A plébános atya a Rózsa-villában érte meg a németek alól felszabadító szovjet katonák bejövetelét. Fájdalmas péntek volt, március 23-a. Fehérvasárnapra a templomot szépen kitakarították, és a hálaadó szentmisét már a templomban tartották. Nagy öröm volt. Május közepén kitakarították az iskolát, még iskolakápolna is volt kezdetben. Néhány asszonnyal, Rehák Imréné stb. segítségével Török atya kimeszelte az iskolát és megkezdte a tanítást.

Mivel pedagógus nem volt, hiszen mind elmenekültek a szovjetek elől, egyedül tanította nemcsak hittanra, de a többi tantárgyra is a gyerekeket. Délelőtt az általános iskolásokat, délután meg a középiskolásokat, polgáristákat. Júliusban végre megjött egy pedagógus, Kovács Erzsébet tanítónő. Annyit nyertek a gyerekek, hogy évvesztés nélkül levizsgázva folytatták tanulmányaikat. Ősszel már csak hittant tanított az atya. De a szívgárda mellett megalakította a cserkészcsapatot. Megalakult a Földigénylő Bizottság, melynek elnöke lett Török plébános Úr. A Földigénylő bizottság munkája a házhelyosztásra korlátozódott. 1946. január elsejével lett plébániává önálló anyakönyvezéssel Balatonfűzfő. 1948-ban feloszlatták egyesületeinket. A cserkészetet és Omi egyesületet simán, az Oltáregyesületet nagyobb ráhatással.

Forster Gyulánét és Török atyát beidézték a Veszprémi Rendőr-főkapitányságra. Fűzfőgyártelepről a plébánosnak, Szöllősi Ferencnek és káplánjának, Kiss Andrásnak ki kellett költözniök Balatonfűzfőre. Kiss András lett a fűzőgyártelepi plébános, aki Litéren, tehát a hívei között, (Litér Fűzfőgyártelep filiája volt) Varjas-telepen özv. Nagy Jnénál bérelt lakást. Hogy a fűzőgyártelepi plébánia káplán hiányában papi ténykedések terén hiányt ne szenvedjen, a balatonfűzfői plébánost kisegítőnek nevezte ki a vilonyai filiába szentmisék és a hitoktatások végzésére a megyésfőpásztor.
1952. Május hóban a fűzfőgyártelepi plébánost, Kiss Andrást a főpásztor felmentette lelkészi megbízatása alól. Az új lelkipásztor, Szekeres Fábián, két hónap is alig telt bele, feladta a gyártelepi plébániát, ahol a gyár lakást nem adott neki, idegenből járt be a funkcióhoz. Újabb plébánost nem kaptak a gyártelepiek, ezért a Szent László plébániatemplomban több mint fél évig, december 6-ig nem volt szentmise. A híveknek a környező plébániák templomaiba kellett istentiszteletekre, szentmisékre járniuk. Litérre még kijárt Balatonalmádiból egy volt tábori lelkész. De szeptemberre ez is feladta.

Szent László templom Fűzfőgyártelepen

Szent László templom Fűzfőgyártelepen

Szeptember 4-én 190-201/1952 szám alatt az Egyházmegyei Hatóság Török Lajost bízta meg a litéri lelkipásztori teendők végzésével is. Így a fűzfőgyártelepi plébániát Török Lajos, a fűzfői plébános látta el, de a Szent László templomban ő sem misézhetett. December 10-én megint 3800-90/1952 szám alatt Főtiszt. Egyházmegyei Hatóság dr. Hümpfner Tibor szolgálaton kívüli tósokberendi sekrestyést nevezte ki fűzfőgyártelepi plébánosnak. Néhány hónapig a kerítésen kívüli Urbán-lakásban kapott ideiglenes lakást, majd a kötélhalálra ítélt Szabó vezérigazgató kör alakú filagóriájában kapott véglegesen lakást. A gyár teljes ellátást, lakást, fűtést, világítást biztosított neki. Rendeződött a fűzfőgyártelepi plébánia sorsa. A balatonfűzfői plébánost felmentették a kisegítés alól. Fűzfőgyártelepet, Litért meghagyták Hümpfner plébános vezetése alatt, Vilonyát pedig Berhidára bízták Királyszentistvánnal, s a berhidai káplán járt ki szentmisékre.
1958.Február 25-én 10/1958 sz. alatt Török plébános úr többszöri elutasítás után újólagos kérelmet adott be a Veszprémi Járási Tanácshoz a balatonfűzfői plébánia építésére sebtében elkészített tervrajzzal, amelyet Vándor Ferenc, az egyházmegye főmérnöke tervezett. A Veszprémi Járási Tanács 2730/1958 sz. alatt kiadta az engedélyt március 18-án. Erre aztán megindították az építkezést, illetve a szervezést. Júniusban Jézus Szíve vasárnapon már alapkő letételre került a sor. Hümpfner Tibor esperes megáldotta a kőből álló fundamentumot a nagyszámú hívek jelenlétében. Augusztus végén Hümpfner Tibor fűzfőgyártelepi plébános nyugdíjba vonult.

A fűzőgyártelepi plébániát Török Lajos balatonfűzfői plébánosra bízta az Egyházhatóság, miután fűzfőgyártelepi plébánost nem nevezett ki. A fűzfőgyártelepi templom továbbra is istentiszteletekre és hitoktatásokra szolgált. Vilonyát, Királyszentistvánt visszacsatolta az Egyházhatóság. December elején tető alá került a plébánia. Június 26-án Jézus Szíve ünnepén szentmise után Hümpfner Tibor nyugdíjas esperes plébános megáldotta az új plébánialakot.

Török Lajos 1989 októberéig nyugalomba vonulásáig volt balatonfűzfő plébánosa. Az ő utódja Polonkai József esperes-plébános 1997 októberéig végzi lelkipásztori szolgálatát Balatonfűzfőn. Ezt követően Szabó János balatonalmádi plébános úr oldallagosan látja el a balatonfűzfői plébániát 1998. augusztus 1-ig. Ez időtől nevezett ki Dr. Márfi Gyula érsek úr engem Szécsi Ferencet, jelenlegi lelkipásztort Balatonfűzfő plébánosává. Kinevezésem óta plébániánkhoz tartoznak a Litéri, Papkeszi, Vilonyai és Királyszentistváni filiák is. A 2001. évi népszámlálás szerint 2300 katolikus él városunkban. Plébániánk élete nyomon követhető a honlapunkon.